Tanáraink | 2020-21

Szerényi Béla

  • Tanszak: Pásztorhangszer
  • Hangszer: Intézményvezető, tekerő
  • E-mail: szerenyi72(kukac)gmail.com
  • Született: 1972. január 10. | Budapest

 az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója, előadóművész, ezüstkoszorús hangszerkészítő mester

Fél évezreddel ezelőtt a reneszánsz nagy mesterek sokszor így nevezték magukat: „homo dilettante” – azaz „érdeklődő ember”. Valószínűleg az én pályám sokszínűsége is a hajdanán élt mesterek szemléletmódjához hasonló; mindenre nyitott, az összefüggéseket kereső és azokból új utakat megalapozó személyiségemből adódik.

Mindennapi munkáim ennek megfelelően meglehetősen széles tevékenységi kört fednek le: előadóművészet, hangszerkészítés, népzenekutatás, oktatás-nevelés, civil szervezeti tevékenység, intézményvezetés.


Iskoláim sora 1978-tól napjainkig:

  • Pataky tér 1. sz. Általános Iskola ének-zene tagozata
  • Óbudai Árpád Gimnázium népzene-néptánc szak
  • III. kerületi Mókus utcai Állami Zeneiskola Népzenei Tagozata (1990-től Óbudai Népzenei Iskola), tekerő szak
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hangszerészképző Iskola, hegedűkészítő szak
  • Bessenyei György Tanárképző Főiskola ének-zene, népzene szak
  • Hangszerész mestervizsga
  • BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, közoktatási vezető szak
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, zenei mentor szak

Életpályám különböző időszakainak tevékenységi köreiből más-más szegmens volt kiemelkedően fontos. Kezdetben az előadóművészet, amelyhez persze rengeteg népzenekutatás is kapcsolódott. Később a hangszerkészítés foglalta le időm nagy részét, amely során jelentős hangszertörténeti kutatásokat és fejlesztéseket végeztem a tekerőn főként az előadóművészeti és oktatási elvárások miatt. A következőkben tevékenységeimet pedagógiai tevékenység, előadóművészet és hangszerkészítés témakörre bontva összegezem.

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Zenetanári tevékenységemet friss diplomásként 1996-ban kezdtem meg Pomázon, a Teleki-Wattay Művészeti Iskolában, ahol 2014-ig tanítottam tekerőt. Pomázi éveim alatt rendkívül jó tapasztalatokat szereztem egy kiválóan működő művészeti iskola életéről, ahol a klasszikus- jazz- népzene- tánc és képzőművészet szakágak nagyszerűen működtek. Pomázi tanári időszakom alatt folyamatos és szoros volt az együttműködésem az Óbudai Népzenei Iskolával. Részt vettem az alap- és középfokú tantervek kidolgozásában. Egykori tanárommal, Havasréti Pállal közösen megírtuk a Tekerőiskolát.

Kollégáimmal együttműködve kidolgoztuk a tekerőoktatás hétvégi kurzusait és nyári táborait, amelyek országosan és egész évben lehetőséget adnak olyan növendékeknek is, akik nem tudnak az intézményesített zeneoktatásban részt venni. E fesztiválok közül talán legfontosabb a tiszaalpári Bársony Mihály Tekerőlantos Találkozó. Három évtizeddel ezelőtti népzenekutatási eredményeinket egy jól felépített programmal, pedagógus-továbbképzésekkel, hagyományőrzők támogatásával sikerült újra élő hagyománnyá varázsolni!

A tantervek és tekerőiskola megírásával, a hétvégi kurzusok rendszerével sikerült országosan egységesíteni és hatékonyan működtetni a tekerőtanítás módszereit.

2010-ben felkérést kaptam Záborszky Kálmán igazgató úrtól, hogy kezdjem meg a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban a népzeneelmélet tantárgy tanítását, dolgozzam ki tanmenetét és érettségi rendszerét. Az aktív tanítást a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban 2018-ban befejeztem, de jelen pillanatban is a népzene, mint szakmai érettségi tantárgy országos tételkészítő bizottságának elnöke vagyok. Emellett szakértőként a népzenére vonatkozó szakképzési kerettantervek és jogszabályok előkészítésén is dolgozom.

2012-ben Kobzos Kiss Tamás igazgató úr meghívására visszatértem az Óbudai Népzenei Iskolába, immáron tanárként. A 2015-16 tanévben megbízott, 2016 szeptemberétől kinevezett igazgatóként végzem a munkám az intézményben. Az Óbudai Népzenei Iskola szellemiségét, példátlan jelentőségű módszertani kutatóközpont jellegét próbálom hangsúlyozni kiváló kollégáim segítségével. Az intézmény Magyarország legrégebbi és legnagyobb létszámú népzenei műhelye, 220 növendékünkkel 22 kolléga dolgozik. Az elmúlt évtizedekben tanáraink közül négyen kaptak Kossuth díjat, egy kollégánk a Nemzet Művésze, hárman a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusai. Fiatal kollégáink közül négyen Junior Príma díjasok. Az Óbudai Népzenei Iskola 2008-ban Príma díjat kapott, 2017-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia elismerő oklevelét vehette át.

Pedagógiai munkám fontos része, hogy nővéremmel, Gundyné Szerényi Andrea néptáncoktató óvodapedagógussal 20 éve dolgozom élőzenés táncházi foglalkozásokon óvodákban. Ebben a témában továbbképzéseket is tartunk pedagógusoknak. 2016-tól együtt koordináljuk a „Néphagyományok az óvodában” programot Óbuda 29 óvodájában.

Az országban sokfelé kérnek fel szakmai előadások, kurzusok megtartására. Több intézményben állandó meghívott előadó vagyok. A legszorosabb az ilyen szakmai kapcsolatom a Hagyományok Házával és a Magyar Művészeti Akadémiával. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hangszerészképző Iskolájában évente rendszeres szakmai előadást tartok, illetve a leendő kollégák elméleti és gyakorlati vizsgáztatásában is részt veszek.

Az Óbudai Népzenei Iskola, mint „országos módszertani kutatóintézet” tevékenységei szükségessé teszik, hogy minél szorosabb munkakapcsolatban álljunk azzal a közel kétszáz intézménnyel, ahol népzeneoktatás is zajlik. Ezért kezdtük el 2016-ban a Magyar Népzeneoktatás Ünnepe háromnapos rendezvénysorozatának megszervezését.

Pedagógiai szakmai publikációk:

  • A hagyományos magyar tekerőmuzsika. Budapest, 1994
  • A Dél-alföldi tekerőmuzsika stílusjegyei. Nyíregyháza, 1996
  • Tekerő alap- és középfokú tanterv. Budapest, 1998
  • Bourdon hangszerek az óvodában. (Önálló fejezet a „Csíp, csíp, csibőricke” című szakkiadványban) Budapest, 2007
  • Tekerőiskola I. (I-IV évfolyam, DVD melléklettel). Budapest, 2008
  • Bársony Mihály daloskönyv. Budapest, 2015
  • „Kortárs népzene” Természetes és mesterséges szimbólumok az Óbudai Népzenei Iskolában. Budapest, 2015
  • Hungarian Hurdy-Gurdy Course I. (DVD melléklettel) Budapest, 2015
  • "Egyelőre csak úgy látásból..." - A zenei anyanyelv átadási rendje. Budapest, 2018
  • Anyanyelvű kultúránk a művészetoktatásban – Megújuló művészetpedagógia. MZMSZ Budapest, 2018
  • Duda, citera, tekerő – a magyar népzene burdon hangszerei. Oktató film a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából. Budapest, 2018

Konferenciák, előadások:

  • Divatirányzatok a kortárs hangszerkészítésben – LFZE Hangszerészképző Iskola, Budapest, 2011
  • Áttekintés a magyar népi hangszerekről – LFZE Hangszerészképző Iskola, 2013 Burdon zenei gondolkodásmód – Bourdon Zenei Konferencia, Óbudai Népzenei Iskola, Budapest, 2014
  • Bársony Mihály, a parasztzseni – LFZE Hangszerészképző Iskola, Budapest, 2015
  • Népzenei oktatásunk jelenlegi helyzete az Óbudai Népzenei Iskola példáján keresztül. - Kecskeméti Népzenei Találkozó, Kodály-konferencia, 2015
  • Kortárs népi hangszerkészítés - LFZE Hangszerészképző Iskola, Budapest, 2016
  • Gyakorlat és elmélet összehangolása a népzeneoktatásban – „Mozgó dó” Konferencia, Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Kutatóintézete, Budapest, 2017
  • Népi hangszerkészítők a XXI. században - LFZE Hangszerészképző Iskola, 2017
  • Ének, dallam, technika – A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának Kodály konferenciája, Budapest, 2017
  • A tekerőtanítás módszertana – Kodály konferencia, Kecskemét, 2017
  • A népi hangszerkészítés, mint életpálya – Szerényi Béla műhelye - LFZE Hangszerészképző Iskola, Budapest, 2018
  • A hangszerkutatás kérdései, hasznosulása az oktatásban – A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának konferenciája, Budapest, 2018
ELŐADÓMŰVÉSZET

Gimnazista koromban kerültem kapcsolatba a népzenével és hamar bekapcsolódtam a Táncházmozgalom világába. Ebben az időben már aktívan gyűjtöttem népzenét, rendszeresen felléptem táncházakban, fesztiválokon.

1989-ben harmadmagammal megalapítottuk a Magyar Tekerőzenekart, amely hamarosan 10-12 tagú fesztiválzenekarrá nőtte ki magát.

1996-ban egy újabb formációt indítottam útjára. A Bokros zenekar Európa nagy fesztiváljain is sikerrel szerepelt.

1998-tól rendszeresen dolgozom Nagy János Erkel-díjas zeneszerzővel, különböző kortárs zenei produkciókban.

2012 óta Sebestyén Márta koncertjein vagyok - fiaimmal együtt – rendszeres fellépő.

2015-től Bokros Trió néven két fiammal koncertezünk közösen. Ebbe a formációba kapcsolódik be alkalomadtán Kanadában élő költő-előadóművész barátunk, Savanya István is.

Kiemelkedő zenei feladatok:

  • Howard Arman: Weihnachtsgeschichte nach der apokryphen Offenbarung des Jakobus – Karácsonyi Oratórium az MDR Szimfonikusokkal Lipcsében. Ősbemutató 2004-ben. Óbudai Árpád Gimnázium népzene-néptánc szak
  • Nagy János: Concerto tekerőre. Ősbemutató 2005
  • Nagy János: Concerto tekerőre, dudára, jazzcombóra és kamarazenekarra. Ősbemutató 2012-ben. 

Diszkográfia:

  • Bokros Zenekar: Túl a Tiszán (1996), Szent Gellért legendája (1998), Bourdon synthesis (2000), Betlehem, Betlehem (2013), Tizennyolc (2014)
  • Magyar Tekerőzenekar: Kertünk alatt (1992), Este a Fonóban (1995), Vitézek az végeknél (1997)
  • Padkaporos bál (2004)
  • Bársony Mihály archív felvételei I. (2006)
  • Nagy János Quintet: Szívemet Hozzád emelem (1998), Adj már csendességet (2000)
  • Free Style Chamber Orchestra: Pop music (2006) Pannon kelta tánc (2008)
  • Sebestyén Márta: Angyali szó zengedez (2013)
  • Bársony Mihály archív felvételei II. (2018)  
HANGSZERKÉSZÍTÉS

Érettségi után a Hangszerészképző Iskolában hegedűkészítést tanultam Molnár Gábor mestertől. Gimnáziumi éveim alatt – népzenegyűjtéseim során – szoros kapcsolatba kerültem Bársony Mihállyal, a Népművészet Mesterével. A Tiszaalpáron élő muzsikus-hangszerkészítő mester halála után én örököltem hangszerkészítő műhelyét. Ez a hagyaték az ország egyetlen, épségben megőrzött paraszti hangszerkészítő műhelye.

1992-ben édesapámmal közösen családi vállalkozást indítottunk Tekerő Kft néven. Hangszerkészítő tevékenységemet azóta is ezen a cégen keresztül végzem. Az elmúlt 25 évben közel 500 tekerőt és körülbelül ugyanennyi citerát készítettem. Több, mint tíz éve egy általam kitanított segéddel, Futó Gergellyel dolgozom. Elfoglaltságaim miatt az utóbbi években a hangszerkészítés folyamatának jó részét ő végzi. Az én feladatom a hangszertervezés, valamint a lakkozás utáni beállítás, intonálás.

Hangszerész szakmai publikációk:

  • A Dél-Alföld tekerőkészítésének hagyománya (1992)
  • Két tanulmány. Tekerőkészítés és restaurálás. (2003)
  • Népi Iparművészeti Zsűri hangszerbírálati szempontjainak kialakítása (2014)
CIVIL SZERVEZETI TEVÉKENYSÉG

Tanári, előadóművész és hangszerkészítő tevékenységem során folyamatosan igyekeztem kollégáim tehetségére is felhívni a figyelmet. E munkáim eredményességét igazolja, hogy 2002-2005-ig a Magyar Hangszerész Szövetség elnöke lehettem. Ennek során átfogó ismereteim lettek a teljes magyar hangszerkészítésről az orgonaépítéstől a népi hangszerkészítésig.

A Magyar Hangszerész Szövetség átszervezése után 2008-ban kollégáimmal megalapítottuk a Magyar Hangszermíves Céh Közhasznú Egyesületet, amelynek azóta is ellátom elnöki teendőit. Az MHMC egyesület székhelye Óbudán van, tevékenységével a hagyományos hangszerkészítés, zeneművészet, oktatás különböző formáit segíti. Tagjai között előadóművészek, közművelődési és oktatási szakemberek, hangszerkészítők vannak. Országos jelentőségű kiállításokat, konferenciákat, fesztiválokat szerveztünk többek között a Millenárison, a Müpában, a Táncháztalálkozókon, Mesterségek Ünnepén. Pályázati forrásainkkal rendszeresen segítjük az Óbudai Népzenei Iskola munkáját is. 2015 szeptemberében Bársony Mihály születésének századik évfordulóján egészalakos bronz szobrot állíttattunk Tiszaalpáron.

2016-ban az Óbudai Népzenei Iskola működésének támogatására létrehoztuk a Zenei Anyanyelv Alapítványt. Az Alapítvány az iskola tevékenységén kívül támogatja a Kárpát-medence magyar közösségeit, zenei képzését is.

A Magyar Hangszermíves Céh és a Zenei Anyanyelv Alapítvány rendszeresen szervez szakmai találkozókat (Magyar Népzeneoktatás Ünnepe), konferenciákat (Pásztorművészeti konferencia, Kodály-konferencia), és jelentet meg kiadványokat (Gyimesbükki daloskönyv, Kobzos Kiss Tamás életműkötet), melyeknek fő támogatója a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Alap.

A 2018-as esztendő legnagyobb szakmai kihívását a Népművészeti Nemzeti Szalon megszervezése jelentette a Nemzeti Galériában. A „Kéz-Mű-Remek” Kiállítás a leglátogatottabb rendezvénye lett a Nemzeti Szalonok sorának. Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy az ötfős kurátori csapat tagja lehettem. Ilyen léptékű zenés-kézműves szakmai programokkal tarkított népművészeti kiállítás még nem volt Magyarországon! Ebben a munkában egyszerre képviselhettem az Óbudai Népzenei Iskola szellemiségét és a Magyar Hangszermíves Céh tevékenységét. A kiállítás hangszeres részén túl feladatom volt a művészeti programok összeállítása, így nem véletlen, hogy a hangsúlyt a legjobb hazai művészeti iskolák bemutatására helyeztük. Talán ez a szemlélet is hozzájárult a kiállítás elsöprő sikeréhez.

SZAKMAI DÍJAK
  • Népművészet Ifjú Mestere (1989 - szólista, 1992 - zenekar, 1994 - hangszerkészítő)
  • Népi Iparművész (1994), 
  • Ezüstkoszorús Hangszerkészítő Mester (2005)               
  • Bársony Mihály díj (2016) 
  • Erdélyi Zsuzsanna díj (2018)
  • Martin György díj (2019)

 

 

Log in