Logo
Nyomtatás

Tatros partján

Tatros partján

A Tatros partján ide kattintva letölthető.

Régi magyar népdalok gyimesbükki énekesek előadásában Gyimes szinte a mai napig együtt őrizte-őrzi a magyar népzene minden rétegét, a legrégibbektől a legújabbakig. Emellett azt is kimondhatjuk, hogy a legősibb rétegek- ben a magyar vidékek között éppen Gyimes bővelkedik a leginkább. Ezek a gyönyörű, ősi dalok, hangszeres dallamok és táncok – keservesek, lassú- és sebes magyarosok, kettősök, hejszák – vívták ki azt a megbecsülést és szeretetet, mely ma Gyimes népét övezi az egész Kárpát-medencében, de a világ távoli tájain is. Ez a zenei kincs és ez a tisztelet természetesen felelősséget is ró a gyimesiekre, hiszen az ősi örökség megőrzése elsődlegesen az ő feladatuk. Az iskolai oktatásnak egyre nagyobb a felelőssége abban, hogy segítse a népszerű, sokat használt nóták közül kiválasztani, életben tartani ezt az ősi örökséget. Az óriási nemzeti értéket hordozó régi dalokat ugyanis már jó ideje egyre inkább kiszorítják a ma is általánosan ismert újabb népdalok. Ezek többsége közeli változa- tokban ma szinte az egész magyar nyelvterületen él, ezért nagy hiba volna, ha a helyi hagyományból teljesen kiszorítanák az említett ősi rétegeket. Szerencsére az ősi nóták, dallamok ma is élnek még az idősebb gyimesiek emlékezetében, különösen a kiemelkedő tehetségű énekesekében, hangszeresekében. Ez a gyűjtemény ilyen ma is élő, vagy a közelmúltban még élt gyimesbükki énekesek felvételeit tartalmazza: a gyimesi népzene régebbi rétegeiből származó dalokat Antal Károly (Gyica Karcsi), valamint Kócsár Éva (Karácsony Éva) és Kócsár Mária (Kulcsár Mária) - a „Kutas lányok” előadásában. A tanulást, tanítást a hangzó felvételek alapján javasoljuk, semmiképpen nem a kották alapján. Ez utóbbiak a daloknak csak egy-egy versszakát követik hangról hangra, holott egy dalon belül számos szép dallam-változat is megjelenhet. A dalok szépségét pedig jelentős részben éppen a kottán nem is rögzíthető sajátos gyimesi előadásmód adja. A diákok által már ismert, vagy már megtanult dalok lejegyzései viszont nagyon megkönnyíthetik a kottaírás-olvasás tanítását. A gyűjtemény első részében régiesebb katonanóták sorakoznak. Az „Ez a vonat jaj de szépen robogott” dallama mind közül a legrégebbi, míg a többi az általánosan elter- jedt új stílus régiesebb rétegébe sorolható. A lassú magyaros tánc ritmusát követi a következő csoport. Ezek dallamai zömmel a régi ereszkedő, pentaton alapú rétegbe tatoznak. E réteg szoros keleti kapcsolatai alapján következtetett Kodály Zoltán a magyar népzene honfoglalás előtti gyökereire. Az egyetlen újabb stílusú kivétel a lassú magyaros csoportban a „Lefelé folyik a Tisza, nem folyik az többé vissza” kezdetű nóta – de ez is nagyon értékes. A lakodalmi dalok csoportja kivétel nélkül a régi ereszkedő stílusba sorolható, viszont ritmusuk a csárdáshoz igazodik, ellentétben az előző, lassú magyaros ritmusú csoporttal. A szokások, szertartások általában kedveznek a régi dalok fennmaradásának, mivel ezek funkciójuk miatt nehezen helyettesíthetők újabbakkal. A további vidámabb dalok dallamai szintén zömmel a fent említett régi stílusú, kele- ti kapcsolatokat mutató csoportokhoz sorolhatók, míg ritmusuk ezeknek is a csárdás tánchoz igazodik. Külön kiemelendő a keservesek csoportjában az „Elmegyek, elmegyek” két változata, valamint a „Kicsi madár, hogy tudsz élni” kezdetű keserves. Ezek dallamai történelem előtti időkbe nyúlnak vissza, rokonságuk Erdélyen kívül igen ritka, így a gyimesi zenének is egyik legértékesebb részét alkotják. A keserves csoport többi tagja is igen értékes, régi stílusú, nagyívű, ereszkedő dallamokon szólal meg, a vidék legszebb szövegváltozataival. A gyűjteményt az egész Kárpát-medencében, így Gyimesben is igen népszerű ún. „új stílusú” dalok csoportja zárja. A rövid válogatással az új stílus legrégiesebb, legértékesebb dallamait igyekszünk példázni. Juhász Zoltán

Utoljára frissítve:hétfő, 28 szeptember 2020 09:49
Készült a Magart műhelyében.