Logo
Nyomtatás

A Nappal szemben letérdeltem

A Nappal szemben letérdeltem

Berszán (Ádám) Fülöp gyimesközéploki énekes előadásában A Nappal szemben letérdeltem ide kattintva letölthető

Ez a válogatás egyetlen gyimesközéploki énekes, Berszán (Ádám) Fülöp dalait tartalmazza. Az ő dalolásából természetes teljességben árad a régi gyimesi zeneiség, a maga jellegzetes hangsúlyaival, ritmusvilágával, gazdag díszítéseivel. Mindez olyan magas érzelmi hőfokon, ugyanakkor olyan bel- ső fegyelmezettséggel és tartással, ami nagyon is egyénivé, személyessé teszi dalolását. Berszán Fülöp (Ádám) megmutatja, mire képes a gyimesi zenei hagyomány kiemelkedő tehetségű énekes használatában. A felvételek zöme az 1994-ben megrendezett Egyszólam népzenei tábor- ban készült, Magyarországon. A táborban tanítás közben ismerhettük meg Berszán (Ádám) Fülöp) segítőkészségét, kedvességét, azt a tudatos törek- vését, hogy a benne élő gazdag gyimesi zenei hagyományt a lehető legjobb eredménnyel átadja, megérttesse. A kották a felvételeknek rendszerint csak az első versszakát mutatják. Ki- vételt képez az 1. és a 20. sz. dal – az első azért, mert megtanulásra a 2. versszak dallamát javasoljuk, a második azért, mert a két versszak dallama fontos részekben eltér, és mindkettőt érdemes megtanulni. A népzenében az ilyen változások természetesek – ahogy az anyanyelvén beszélő ember is sokféleképpen fogalmazza meg ugyanazt a gondolatot. A dalok első csoportjában keservesek hallhatók (1-7). Ez a műfaj egyre kevesebbet hallható már Gyimesben - ez a 7 dallam éppen azt mutatja, hogy Berszán (Ádám) Fülöp az egyik kiemelkedő egyénisége a gyimesi keservesek utolsó tudóinak. A keservesek dallamai szinte kivétel nélkül a magyar népzene legrégibb rétegeibe tartozó, szöveghez igazodó ritmusú dallamok, többnyire pentaton hangsorral. A keservesek szövegét egy igen régies, szomorú szövegekből álló közös versszakkészletből állítja össze a gy- imesi énekes, saját mondandójának megfelelően. A saját sorsot megéneklő összeállítás az illető énekes „keservese” – ezt a közösség is neki tulajdonítja és felismeri. Berszán (Ádám) Fülöp keservesének tekinthető az 1. sz. dal, mely az árva- ságra jutott ember sorsát állítja középpontba. Nagyívű ereszkedő pentaton dallama azonos a 2. sz. keservesével, miközben szövegük más. A 3. sz. keserves már egy másik régi nagyívű ereszkedő pentaton dallamon szólal meg, szövegében pedig a börtönbe, vagy katonasághoz készülő férfi bú- csúja fogalmazódik meg. Szinte csak Erdélyre jellemző a 4. és 5. sz. keservesek dallamstílusa - az un. „zsoltározó” („pszalmodizáló”) dallamstílus. Anatóliai és azeri török, kurd, csuvas, valamint liturgikus (gregorián) kapcsolatai miatt ezt a zenei réteget a honfoglalás korát is messze megelőző időkre vezethetjük vissza. Gyönyörű küldetése a gyimesieknek e dallamstílus megőrzése. Igen érdekes kapcsolat fűzi össze a 6. és 7. sz. keserveseket. A hatszótagos, ereszkedő pentaton dallamon megszólaló 6. sz. keserves első fele az elválást és a magányt fogalmazza meg, majd a „Repülj, fecskemadár...” kezdetű versszaktól a kórházban (máskor börtönben) sínylődő ember panaszára tér át. A 7. sz. keserves szövege lényegében a két rész felcserélésével alakult ki. Lehetne tehát a dallam változatlan is, de itt mégsem ezt látjuk. Ez a keserves ui. egy 12 szótagos, kupolás szerkezetű, pentaton dallamon indul, ám a „Páros utak mellett...” kezdetű versszaknál visszavált a 6. sz. ke- serves hatszótagos dallamára. Egyetlen keserves folyamat közben történő dallamváltás történt tehát. Ez a jelenség ritka ugyan, de másoktól is ismert Gyimesből és más magyar vidékekről, pl. a Palócföldről is. A következő csoportot régi, ereszkedő dallamú, lassú magyaros ritmusú dalok alkotják (8-15). A „sánta” ritmusú lassú magyarost sajnos már alig táncolják Gyimes- ben, viszont a nem szöveghez igazodó (parlando-rubato) ritmusú dalok legnagyobb részét következetesen ebben a ritmusban éneklik. A csoport első tagja (8. sz.) dallamvonalát tekintve lényegében azonos a 6. sz. keser- vesével, de a „lassú magyaros” ritmus szinte a felismerhetetlenségig más 6 7 hangulatot eredményez. Ugyanerre képes a szótagszám változása is: kinek tűnne fel, hogy a 9. sz. dallam is a 6. és 8. számúak közeli rokona, csak- hogy azok 6 szótagos sorai itt 11 szótagosokra bővültek, miközben a „lassú magyaros” ritmus megmaradt. Az ötsoros 10. sz. dalt még egy szövegtelen hangszerutánzás is megtold- ja, melyben az énekelt dal 4.-5. sorának más változatát is megismerhetjük, a 4. sor végén felemelkedő dallamívvel. Hasonló hangszerutánzó éneklést találunk a 15. sz. dallamban is – itt az egész dallam szólal meg ilyen for- mában. A 3. csoport közös tulajdonsága az egyenletes 2/4-es, vagy 4/4-es ritmus, mely élesen megkülönbözteti a 16. – 19. sz. dallamok hangulatát mind a keservesek, mind a lassú magyarosok hangulatától. A dallamvonalak itt is a régi nagyívű, ereszkedő stílust követik, következetes (16, 17), vagy né- hány vendéghanggal kiegészült pentaton hangsoron (18, 19). A 4. csoport dallamainak alapszerkezete nagyon világos: az első sor lé- nyegében azonos a zárósorral. (Ebből következik, hogy az első sor záró- hangja is azonos a teljes dallam záróhangjával.) Közös elem még, hogy a második sor lényegében az első sorral azonos, öt hanggal megemelve. Ez tehát emelkedő kvintváltást jelent a dallam első-második sorában. Az ilyen szerkezetű dallamokat nevezi a tudomány „új stílusúaknak”, és va- lóban úgy tűnik, Gyimesben is ezek szorítják ki a régebbi stílusokat, me- lyeket itt az 1, 2, 3 csoportok példáznak. Azonban ilyen alapszerkezetű, emelkedő kvintváltó dallamok közt is lehetnek igen régiek – erre utalnak bizonyos Kaukázus-vidéki, finn és skót kapcsolatok. Ezeket a régi magyar dallamokat többek között pentaton hangsoruk is megkülönbözteti a dúr- moll hangsorokra épülő, gyakran hatalmas szótagszámú újabb rétegektől. Válogatásunk ezt a régebbi réteget képviseli (20-25). A pentaton, vagy pentaton jellegű dallamok között az egyetlen dúr hangsorú a 22. sz. Szeretettel ajánljuk Berszán (Ádám) Fülöp dalait – és őt magát – a régi gyimesi zenei hagyomány életben tartóinak figyelmébe. Juhász Zoltán A felvételeket Fábián Éva készítette 1994-ben a III. Egyszólam népzenei táborban Noszvaj – Síkfőkúton. A könyv és a CD melléklet dallamait Berszán (Ádám) Fülöp gyimesközép- loki énekes előadása alapján rögzítettük. A kiadványt és a hozzátartozó hangfelvételeket segítségként ajánljuk mindazoknak, aki szeretnék újraénekelni ezeket a régi, szép, gyimesi dal- lamokat.

Utoljára frissítve:csütörtök, 17 október 2019 17:24
Készült a Magart műhelyében.